A területtel foglalkozó első közlések óta, az elmúlt több mint 80 év alatt a láp képe jelentős változásokon ment keresztül. Módosult az elsőként leírt lápfolt kiterjedése csakúgy, mint a szerkezete, mint azt a vizsgálatok megállapították. Ebben a természetes hatótényezők (klimatikus sajátságok, csapadékhiány, vadkár) antropogén hatások is közrejátszottak, egyebek között megpróbálkoztak a terület lecsapolásával, sikertelenül (szerencsére!). Sőt, a környező mesterségesen kialakított mélyedések egyik-másikában (sóder kitermelés), egészen pontosan két helyen megtelepedtek tőzegmoha fajok egyéb, a hasonló átmeneti lápokra jellemző elemekkel egyetemben.
Már a kezdetekkor kiderült, kis kiterjedése ellenére kifejezetten fajgazdag a terület, főleg ami a tőzegmohákat illeti (7 faj), ami egyben kiemelten értékessé is teszi. És ugyanez igaz az élőhely algaflórájára is. Erre vonatkozólag összehasonlítási alapként a legfrissebb és egyben egyetlen forrásul egy 1937-ben megjelent cikk adatai szolgálnak (Palik 1937): az akkor leírt 58-hoz képest több mint 130 algafajt számlál a láp. Pontosabban csak az egyik, az év teljes időtartamában vízzel borított foltja (III.). Ugyanis a terület mint kizárólag csapadékvízből táplálkozó élőhely, érzékeny rendszer, amit az utóbbi évek klimatikus sajátságai duplán is komolyan próbára tettek. A csapadékhiány miatt a két nagyobb folt az év nagy részében teljesen kiszárad, ami önmagában is sokkoló egy magas vízellátottságot igénylő vegetáció számára. És ehhez még hozzáadódott a víz után kutató vadak, leginkább vaddisznók tőzegpárnákat nem kímélő tevékenysége. A legjobb megoldásnak a lápfoltok körbekerítése tűnt, ami meg is történt (I. és II.). De ennek jegyében, egy élőhely rekonstrukciós projekt keretében (Őrségi Nemzeti Park) került kialakításra a lápfoltok közelében egy mesterséges lapály is folyamatos víz utánpótlással, mintegy menekülési utat biztosítandó a lápi életközösség számára a vízhiányból fakadó megpróbáltatásokkal szemben. Hogy mit hoz a jövő, most már leginkább a környezeti változásokon és az itteni életközösségek regenerációs potenciálján múlik.

  

Élőhely rekonstrukciós terület vízellátó rendszerrel

---